SZEGVÁRI FÜGGETLEN HAVILAP 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018
 

Letölthető kiadványok (pdf):

Aktuális számunk
SZEGVÁRRÓL
A Szevári Napló alapítása
Fő oldal
Szerkesztőség
Szegvári szélmalom
RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK
A szegvári várról hitelesen
Mondák a településről
A TELL
"KASTÉLYTÖRTÉNET"
A MEGYEHÁZÁRÓL
A KÓRÓGY-PARTI ISKOLA
Nyugdíjas pedagógusok
A magyar nyelvről
a HONFOGLALÁS ELŐTT
ORBÁN BALÁZS
EMBEREK! Ébresztő !
AKIRŐL UTCÁT NEVEZTEK EL
Régi mzőgazdsági gépek
Össze ne tévessze !
Publikációim
Impresszum
Móta vagyunk a Kárpát-medncében?
Sikeres néprajzi TANULMÁNY
ÖREGEDÉS
Mik is valójában a kunhalmok ?

A kunhalmokról újabb..

Tudja-e, hogy mik is valójában a kunhalmok?

SZOMOR ANIKÓ 2018.04.23.

 

 Az alföldi rónán domborodnak a síkság fölé azok az öt-tíz méter magas és húsz –ötven méter átmérőjű kúpok, vagy félgömb alakú képződmények, amelyeket évszázadok óta csak kunhalmokként emlegetnek. De valójában volt-e a kunoknak bármi köze ezekhez a halmokhoz? Utánajártunk a kérdésnek.

 

Évszázadok óta megmozgatják a fantáziát az Alföld titokzatos halmai

A kunhalmok legtöbbször a valamikor volt alföldi árterületek partjain állnak, az egykori mocsaras süppedékes vidék száraz részein, a hátságok, ormok legmagasabb pontjain. A furcsa képződmények elnevezése abból a régi feltételezésből származik,hogy a halmokat még a kunok emelték, temetkezési helyként

A 20. századi régészeti feltárások során azonban kiderült, hogy a halmok még jóval a kunok előtti időkből származnak. A kunhalmok kultikus áldozó és temetkezési helyek voltak az őskorban, illetve a Róma birodalomban.

A bronzkorban, majd jóval később, a középkorban lakódombként is használták a mesterséges földhányásokat.

 

 A kunhalmokba a nagy járványok vagy hódító háborúk alatt, amikor egyszerre sokan haltak meg, időnként tömegesen temetkeztek is.

A kunhalmok eredetéhez rengeteg találgatás fűződött. 

Az Árpád-korban nem egyszer templomot vagy kápolnát építettek rájuk, és temetőnek való helyet is elkerítettek az itt emelt templomok körül.

 

Még a királyi oklevelek is megemlékeztek róluk

Sok kunhalmon látható feszület, kálvária, vagy harangláb. Eredetileg egyetlen kunhalmot sem határ-, vagy őrhely gyanánt emeltek, de később, mivel a monoton alföldi síkságon a kunhalmok biztos tájékozódási pontnak számítottak, a rónaság meghatározó viszonyítási pontjaivá váltak, ezért a későbbi korokban nem egyszer a települések határvonalát ezekhez igazították.

  A kunhalmok fontos viszonyítási pontnak számítottak a monoton rónaságon.

Énnek köszönhető, hogy több kunhalom megemlítésre került a középkori királyi oklevelekben is.

A múlt emlékeként sok kunhalom még ma is közigazgatási határvonalat jelez. A feudális korban bevett gyakorlatnak számított, hogy a kunhalmok csúcsára határjelet állítottak fel, ami némelyiken még ma is ott díszeleg.

 

A kunhalmok ma már természetvédelmi oltalom alatt állnak

A kunhalom kifejezés a nyelvújítás korától vált általánossá, először 1825-ben Horváth István írásában találkozhatunk vele. Az alföldiek egyszerűen csak halomnak hívták, de helyenként akadtak egyéb elnevezéseik is, volt ahol dombként vagy laponyagként emlegették ezeket.

  Nem egyszer kálváriát építettek ki a kunhalmokon

A kunhalmok, mivel kiemelkednek a síkvidékből, kimaradtak az intenzív mezőgazdasági művelésből, ezért megmaradt a halmok természetes növényzete, és az ehhez kötődő állatvilág is.

  Az alföldi kunhalmokat az 1996. évi LIII. törvény 23. paragrafusának második bekezdése nyilvánította védetté. A törvény kimondja, hogy a kunhalmok a természeti emlék kategóriába tartozó, különösen jelentős és egyedi természeti értéknek számítanak.

 Természetvédelmi jelentőségük abban áll, hogy olyan ritka növénytársulásokat őriztek meg, amelyek egykor gyakoriak voltak az Alföldön, de az intenzív mezőgazdaság miatt kipusztultak, és csak néhány helyen maradtak fenn. Annak ellenére, hogy a kunhalmok törvény által védett természeti értékek, a gyakorlatban nincsenek meg minden esetben a védelemhez szükséges feltételek.

 A kunhalmok sajátos, és még a nagyipari mezőgazdaság előtti idők eredeti élőhelyeit őrzik, ezért is kerültek természetvédelmi oltalom alá.

Nem egy esetben homokbányának használják a halmokat, de igen nagy veszélyt jelent a kunhalmok védett mikroökoszisztémájára az intenzív mezőgazdasági művelés is, főleg a kemikáliák miatt. A kunhalmok természetvédelmi, tájképi, kultúrtörténeti, földrajzi, valamint történelmi-régészeti jelentősége felbecsülhetetlen.

 

A múltban sokfajta hiedelem, mendemonda, és találgatás fűződött a kunhalmokhoz.

Volt köztük olyan, amelyet egyenesen a boszorkányok találkozóhelyének véltek a középkorban. Ez utóbbiak közé tartozik például a mindszenti Nagyludas-halom. A középkorban úgy vélekedtek, hogy a kunhalmok a boszorkányok éjszakaai találkahelyei lehetnek

A helyi hagyomány azt tartja, hogy ide temették a tatárjárás idején, illetve a török hódoltság korában a harcok és fosztogatások áldozatául esettek, valamint a mindszenti pestisjárványban meghaltak holttesteit. Egyes vélekedések szerint a tatárjárás áldozatait temették a kunhalmokba.

 

A néphagyomány szerint az Árpádhalom határában álló természetes földhalom-csoportból a legnagyobb a honfoglalók fejedelméé, Árpád vezéré volt, aki Pusztaszer felé menet itt ütött tanyát a vezéreivel.

 

Makovecz Imre 1989-ben életfát állított fel ezen az emlékhelyen. Levéltári adatok szerint egykor 40 ezer kunhalom állhatott az Alföldön, a Földművelésügyi Minisztérium nyilvántartásában ma már csak    1 500 szerepel.

 

?