SZEGVÁRI FÜGGETLEN HAVILAP | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017
 
Aktuális számunk
SZEGVÁRRÓL
A Szevári Napló alapítása
Fő oldal
Szerkesztőség
Szegvári szélmalom
RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK
A szegvári várról hitelesen
Mondák a településről
A TELL
"KASTÉLYTÖRTÉNET"
A MEGYEHÁZÁRÓL
A KÓRÓGY-PARTI ISKOLA
Nyugdíjas pedagógusok
A magyar nyelvről
a HONFOGLALÁS ELŐTT
ORBÁN BALÁZS
EMBEREK! Ébresztő !
AKIRŐL UTCÁT NEVEZTEK EL
Régi mzőgazdsági gépek
GIGANTIUS MEGALITOKAT TALÁLTAK
Össze ne tévessze !
Publikációim
Impresszum
Móta vagyunk a Kárpát-medncében?
ELSZÁRMAZOTTAK ÜZENETE
TATÁRJÁRÁS ÉVFORDULÓJÁN
Sikeres néprajzi TANULMÁNY
A halál Tibetben

Új funkcióban

 

A Megyeházáról


1883 után, miután Szentesre került a megyeháza, az épületét a megye a Bp-i Orsz. gyermekmenhelynek adományozta, amely árvaházat létesített.

A 20. sz. elején az épület visszakerült a Károlyi család kezelésébe. gr.Károlyi Sándor és felesége gr. Kornis Clarisse, ugyanis 1902-ben az általa alapított Hangya Fogyasztási és Értékesítõ Szövetkezet 200 ezer korona értékû kötelezvényét letétbe helyezte a váci székeskáptalannál azzal, hogy éves 4%-os kamatából Szegváron leánynevelõ intézetet és óvodát létesítsenek.

Így jött létre a Károlyi-Kornis Jótékonysági és Római Katolikus Leánynevelõ Intézet, amely 1902-ben kezdte meg mûködését a volt megyeház épületében, amelyet Károlyi Sándor 12000 koronás költséggel rendbehozatott.

Az intézetet a Páli Szent Vince Szeretet Leányai, közismert nevükön az irgalmas nõvérek vették át azzal céllal, hogy 6-15 éves lányokat megtanítsanak a házi munka valamennyi válfajára, közben az elemi iskolát is elvégezzék. Az idõsebbek számára ismétlõiskolát is mûködtettek.

Az alapítvány 8 árva vagy félárva kislány teljes ellátását is fedezte. Mások 20 korona havi tartásdíjat fizettek és lakhattak az internátusban. Az óvoda növendékei bejárók voltak.

Az irgalmas nõvérek szegény öregeket befogadó otthont is mûködötettek.

Károlyi Sándor 1906-ban bekövetkezett halála elõtt 120 ezer korona angya alapítványi üzletrész kamatait rendelte az intézet fenntartására.

A templom melletti úgynevezett Vangel-féle házat és 30 ezer korona névértékû üzletrészt hagyott az intézet számára megfelelõ épület emelésére. Ennek az irányításával a szegvári plébánost bízta meg.

Az irgalmas nõvérek 1919-ben eltávoztak Szegvárról.

Helyüket a Kassáról idetelepült Orsolyita nõvérek foglalták el, akik 1921-ben elemi és polgári iskolát indítottak leányok számára.

A polgáriban fiúk is tanulhattak, õk magánvizsgát tehettek. Az eredeti alapítvány elértéktelenedett az infláció miatt. 1922-ben még kaptak némi támogatást gr.Károlyi Lászlótól.

A fõnöknõ Rézler M. Alojzia volt.

1928-ban elhagyták Szegvárt.

Az egykori Károlyi-Kornis alapítvány épületeit és intézményeit a Szociális Testvérek Társasága kapta meg. Ezt a magyar alapítású rendet, Farkas Edit houzta létre, a Szociális Misszióstársulatból vált ki. Önálló renddé alakult 1923-ban Slachta Margit vezetésével. Õk voltak a szürke testvérek.

A vármegyeházat állami támogatással renoválták. Az Országos Központi Hitelszövetkezet felajánlotta 9 holdas birtokát. 1929 szept.11-én került sor a ház ünnepélyes felavatására, Horváth Gyõzõ kalocsai érseki helynök avatta fel. Óvoda, napközi otthon, háztartási iskola, szegény öregek otthona mûködött benne. Az épületet az alapítvány adta, a dologi és személyi kiadások 20%-át a község, a többit az állam fedezte.

A Társaság testvérképzõje, vagyis az elsõéves jelöltek oktatását végzõ intézménye is itt mûködött.

1929 õszén 30 jelölt készült itt hivatására. A kápolnában a káplán rendszeresen misézett.

Háztartási tanfolyamok keretében fõzésre, befõzésre, szabás-varrásra, kézimunkázásra, gyümölcstermesztésre, baromfitenyésztésre, oktatták a helyi és környékbeli leányokat.

Rendszeresen tartottak ismeretterjesztõ elõadásokat, késõbb pedig népfõiskolai tanfolyamokat.

A nagylányokat csecsemõgondozásra tanították. Orvosi, egészségügyi elõadásokat szerveztek az anyák számára.

Mûkedvelõ elõadásokat is tartottak, nagyobb ünnepek méltó megünneplését is megszervezték. (Mikulás, Karácsony, Passio játékok )

Õk látták el az anya- és csecsemõvédelmet. 100 szegény gyermek élelmezésére szegénykonyhát tartottak fenn.

A ház fõnöke 1930-ban Róza Katalin, utána Bokor Erzsébet, majd Slachta Erzsébet (Alice) végül Molnár Klementina volt.

A Társulat havi lapja rendszeresen beszámolt a szegvári ház életérõl.

Kórógyszentgyörgyön kápolnájuk is mûködött.

 

1930-ban a tanyákon 2500 lakos élt.