SZEGVÁRI FÜGGETLEN HAVILAP | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017
 
Aktuális számunk
SZEGVÁRRÓL
A Szevári Napló alapítása
Fő oldal
Szerkesztőség
Szegvári szélmalom
RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK
A szegvári várról hitelesen
Mondák a településről
A TELL
"KASTÉLYTÖRTÉNET"
A MEGYEHÁZÁRÓL
A KÓRÓGY-PARTI ISKOLA
Nyugdíjas pedagógusok
A magyar nyelvről
a HONFOGLALÁS ELŐTT
ORBÁN BALÁZS
EMBEREK! Ébresztő !
AKIRŐL UTCÁT NEVEZTEK EL
Régi mzőgazdsági gépek
GIGANTIUS MEGALITOKAT TALÁLTAK
Össze ne tévessze !
Publikációim
Impresszum
Móta vagyunk a Kárpát-medncében?
ELSZÁRMAZOTTAK ÜZENETE
TATÁRJÁRÁS ÉVFORDULÓJÁN
Sikeres néprajzi TANULMÁNY
A halál Tibetben

A Kórógy-parti iskola


 

A KÓRÓGY- PARTI ISKOLA TÖRTÉNETE

 

Az 1868-ban Eötvös József miniszter által kiadott 38. törvénycikk értelmében fejleszteni kellett – szerte a hazában – az elemi népiskolai hálózatot és magát az oktatást is. Szegváron nem csak a belterületen kellett növelni a tantermek számát, mivel ebben az időben csak két iskolai osztály működött a templom mögötti iskolaépületben: egy leány- és egy fiú osztály, hanem a tanyák között is iskolák nyitását sürgette a VKM. A törvénycikk értelmében a község tulajdonába került az oktatásügy, ezáltal az iskolák fenntartása is. A tanítókat is a képviselő-testület választotta meg.

A törvény azt is kimondta, hogy közvetlenül az iskolaszék

feladatai közé tartozik a helyi népoktatás ügye dologi – és tartalmi vonatkozásban is. Ezt úgy oldották meg, hogy a népgyűlés vagy a képviselő-testület által választott iskolaszék havonta egyszer-kétszer ülésezett, az ülésen döntöttek a hatáskörükben lévő ügyekről, a többi ügyet pedig felterjesztették a képviselő-testület elé. Leginkább a pénzügyekkel kapcsolatos témák kerültek a képviselők elé.

Községünkben a „tudomány háza” először a templom volt. Szegvár első tanítója (ludi magistere) – Forray Máté kántor tanító – először a templomban tanította a falusi gyerekeket írni, olvasni számolni, bibliát értelmezni, és templomi énekre. Ebben az időben még szinte új volt templomunk, hiszen 1739-ben szentelték fel a torony nélküli épületet. Innen a kántori lakásba került át az iskola. 1776-ban épült fel az első kéttantermes iskolaépület. Az 1777. évi Canonica Visitáció (kanonoki látogatások) a következőket írta a jegyzőkönyvbe: „… Forray Máté lakása …jó állapotban van. Az iskola új épület, melyet a hívek gondoznak.”

Új iskolához új szabályzat is járt. Ennek a szabályzatnak az egyik pontja a következőképpen szólt: „ Az oskolában való büntetés az korbátsal és a szája ki peczkeléssel való büntetés ne légyen szabad, hanem vesszővel és térdepléssel büntettessék.”

A 19. század elején még mindig csak két osztály tanult a két tanteremben. 1840-ben 139 fiú volt egy tanító keze alatt, a leány osztályba pedig 84-en jártak. Új iskola, új tantermek építése vált szükségessé. Pénz hiány miatt először csak épület bérlésére gondolhattak. 1854-ben a mai külső iskola környékén béreltek egy házat iskolának. Ez lett a külső vegyes osztály hosszú évtizedeken keresztül.

Ezután a harmadik iskola az újfaluban nyílt meg 1871-ben a vármegye tulajdonát képező selyemhernyó-tenyésztő házban, annak a nagytermében.

A negyedik iskolaépület a Zsigerháti tanyai iskola épülete, ahol Szőke Mátyás volt az első tanító. Ezt követte ötödikként a Kórógy-parti tanyai iskola megnyitása az 1871/72-es tanévben. Itt az első tanító Mezey József, aki tanítóképezdét nem végzett, csakúgy, mint Szőke Mátyás.

Ezt a két iskolát bérelt tanyákban helyezték el. A Zsigerháti iskolába ekkor 87 tanuló járt, a Kórógy-partiba pedig 50-60 fő. Húsz évvel később 65-en.

1875-ben az iskolaszék úgynevezett ambuláns (járó-kelő) tanítói állást létesített a Zsigerháti és a Kórógy-parti iskolához. Egy darabig egy tanító látta el a két iskolában a tanítást.

1878-ban ezen a területen már három tanyai iskola működött, a harmadik a Vajú tanyában.

1879-ben Mészáros János a Kórógy-parti iskola tanítója. Ez az iskola a Bihari tanyában működött sokáig. A 1880-as évek elején még mindig Mészáros János volt a tanító.

1893-ban Csáky Béla tanítót választotta meg az iskolaszék. Ezt követően egészen az 1910-es, 20-as évekig nem tudott képesített tanítót szerezni az iskolaszék, mivel ez a vidék és az iskolaépület sem volt valami kapós a tanítók körében. A pályázatot mindig kiírta a képviselő-testület, de az állás nélküli tanító csak megnézte a helyszint és nem adta be pályázatát.

Az 1918/19-es tanévre Kocsey Géza került Kórógy-partra.

Az 1926/27-es tanévre a Kórógy-parti vegyes I-VI. osztály tanítója Ágoston Lajos oklevéllel rendelkező tanító lett. Ő innen bekerült a faluba, ahol hosszú évtizedeken keresztül tanított, mellette ő volt az önkéntes tűzoltó egyesület parancsnoka.

1928-ban Horváth József nevű tanító jött Kórógy-partra. Őt még a 30-as évek is ott találták. Az 1933/34-es tanévtől már két tanító működött ebben a tanyai iskolában. Wágner Zsófia az I-III.osztályt, Horváth József pedig IV-VI osztályt tanította, majd a tanév végén Abaújszántóra távozott.

Az 1937/38-as tanévre lecsökkent a létszám 29 főre. Ketten jöttek Wagner Zsófia és Horváth József helyére, mégpedig Harza László és Harza Lászlóné, akik 1938-ban Mátraszentlászlóra távoztak.

A II. világháborút követő éveket még nem tártam fel-

Kovács Lajos István