SZEGVÁRI FÜGGETLEN HAVILAP | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017
 
Aktuális számunk
SZEGVÁRRÓL
A Szevári Napló alapítása
Fő oldal
Szerkesztőség
Szegvári szélmalom
RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK
A szegvári várról hitelesen
Mondák a településről
A TELL
"KASTÉLYTÖRTÉNET"
A MEGYEHÁZÁRÓL
A KÓRÓGY-PARTI ISKOLA
Nyugdíjas pedagógusok
A magyar nyelvről
a HONFOGLALÁS ELŐTT
ORBÁN BALÁZS
EMBEREK! Ébresztő !
AKIRŐL UTCÁT NEVEZTEK EL
Régi mzőgazdsági gépek
GIGANTIUS MEGALITOKAT TALÁLTAK
Össze ne tévessze !
Publikációim
Impresszum
Móta vagyunk a Kárpát-medncében?
ELSZÁRMAZOTTAK ÜZENETE
TATÁRJÁRÁS ÉVFORDULÓJÁN
Sikeres néprajzi TANULMÁNY
A halál Tibetben

Falunk szülöttje

 

 

AKIRŐL UTCÁT NEVEZTEK EL SZEGVÁRON


Falunk szülöttjének, Dr. Bartucz Lajos antropológus egyetemi tanárnak április 1-jén volt a születésnapja. Annak a Bartucz Lajosnak, akiről utcát is elnevezett a szegvári képviselő-testület.

1885. április 1-én született a Kórógy utca legelején lévő házban. Apja Bartucz Demeter gépész, gőzmalom tulajdonos. Elemi iskolai tanulmányait Szegváron, középiskolai tanulmányait a kecskeméti piarista gimnáziumban, Vácon és Rózsahegyen végezte. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári diplomát kapott. Az európai hírű magyar antropológus, Török Aurél tanítványa volt. Egyetemi adjunktus, majd az antropológia magántanára lett. 1926-ban a Magyar Néprajzi Múzeumban múzeumőr. Itt embertani gyűjteményt létesített. A bu¬dapesti egyetemen embertani előadásokat tartott. 1935-ben a Magyar Néprajzi Múze¬um megbízott igazgatója. Az 1940-ben Szegeden a Horthy Miklós Tudományegyetemen megalakult Embertani Intézet vezetője és egyetemi tanára. 1940 és 1959 között a szegedi és budapesti egyetemen tartott előadásokat. 1944 és 1946 között a szegedi egyetem Természettudományi Karának dékánja volt. 1959-ben kinevezték az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Embertani intézetének vezetőjévé. 1952-ben a Magyar Tudományos Akadémiától megkapta a biológia tudomány doktora címet. A Magyar Biológiai Társaság tiszteletbeli tagja. Hosszú ideig az Embertani Szakosztály vezetője volt. Tanítványai közül többen a magyar antropológia elismert szakemberei lettek (Nemeskéri János, Lipták Pál, Tóth Tibor, Fehér Miklós, Farkas Gyula).

Kutatási területei: az ásatásokból származó csontvázak és az élő magyarság típusainak tanulmányozása, a gyermekek testfejlődésének vizsgálata. Neves történelmi személyiségek azonosítását végezte: Martinovics Ignácot és vértanú társait, Apafi Mihályt, Bornemissza Annát, Gül Babát, Béla macsói bánt, Katona Józsefet, Schweidel és Lázár vértanú tábornokokat, stb.

Munkássága alatt szerkesztette az Antropológiai Füzeteket, a Néprajzi Múzeum Értesítőjét, az Alföldi Tudományos Intézet évkönyvét. 1938-ban A magyar ember, A magyarság antropológiája címmel jelent meg első jelentősebb könyve. 13 könyv, egyetemi jegyzetek, több, mint 230 tudományos cikk és tanulmány szerzője.

. 1966 június 4-én Budapesten halt meg. Emlékét a szegvári központi iskolában, a szegedi József Attila Tudományegyetem Embertani tanszékén márványtábla őrzi. A szegedi egyetem róla elnevezett emlékplakettet alapított. A szegvári képviselő-testület utcát nevezett el róla. Munkásságáról és életéről szakmai folyóiratokban, életrajzi lexikonokban olvashatunk.

 

                                                                                               Kovács Lajos István